Plazma
„Garaczi László különleges, bonyolult utalás-rendszerű, izgalmas szövedékű mai életképsorozata, a Plazma” – írja Radnóti Zsuzsa a műről.
„Garaczi László különleges, bonyolult utalás-rendszerű, izgalmas szövedékű mai életképsorozata, a Plazma” – írja Radnóti Zsuzsa a műről.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 09. November 2011 19:30
Garaczi László: PLAZMA
Külön köszönet: Lőkös Ildikó, Máté Gábor, Polgár Krisztina Emlékalap, Bakelit M.A.C., Gödör Klub.
Garaczi László íróként, költőként és drámaíróként is jól ismert a kortárs magyar irodalomban. Szövegei különleges világot teremtenek, egyedi és meglepő eszközökkel fogalmazzák meg a kortárs „életérzést".
A „posztmodern” lázadás korában a szabályok felrúgása, a kommunikáció zavara, az igazság és hazugság határának felbomlása nem csak a művészetet, hanem egész létezésünket érinti. Garaczi László legújabb darabja ennek az identitáskereső, állandóan változó társadalomnak lenyomatát adja, „plazmalétünk” humorral teli szabálytalanságait mutatja meg.
A Plazma szórakoztató esettanulmány mai életünkről, aktuális, kulturális, morális ügyeinkről. A Plazma szövege színházilag is érdekes és újszerű: saját formavilágot teremt, mégis könnyen élvezhető, hiszen mai nyelviséggel, humorral dolgozik. A szövegben feltáruló plazma-világ mai életünk szórakoztató karikatúrája.
A helyszín a mai Magyarország. A történet lazán összefonott jelenetekből áll.
A darab harsány kereskedelmi rádiós párosa Mohács remix című műsorával dramaturg és narrátor egyben, mint egy kellemesen skizoid ember két fele, hol jóban vannak, hol rosszban, miközben szembesítik egymást önmagukkal. Az ismert fordulatokkal és orgánummal nyomják a sódert, ám az igazi kereskedelmi rádiósokkal ellentétben itt becsúszik néha egy-egy elgondolkodtató mondat is. A rádiósok április 1-ji tréfákat találnak ki, ezek a tréfák a darab mozgatói. A jelenetek látszólag lazán kapcsolódnak egymáshoz, de egy mozaik darabjai, az előadás végére összeállnak.
„Az alaptörténet nem túl bonyolult: rádióstúdió, ahol a két szpíker megállás nélkül nyomja a süket szövegelést, miközben „hülyére veszik a várost” áprilisi térfáikkal, amit persze maguk eszelnek ki. Valóság és virtualitás, a hétköznapokba benyomuló médiaszemét a tematikája a darabnak, a kötőanyaga pedig a nyelvi lelemény, az átlagbeszédet színpadi textussá varázsoló Garaczi írói tehetsége.” (Sőregi Melinda)
Molnár Ferenc nehéz ember volt. Fordítva élt: nappal többnyire aludt, későn kelt, napközben élte az írók bohém életét és főleg éjjel alkotott. A „bohém” akkor sokmindent jelentett: az írótársakkal közös kávéházazást éppúgy, mint a rajongást nők iránt. Akik olykor a múzsáik voltak, máskor szeretőik. Ritkán házasságig fajult. És ezek a rajongások mélységekkel is jártak együtt: nem mindig bántak úriemberhez méltón hölgyeikkel. Ez rá is igaz volt. Mindenki habitusához mérten kért aztán bocsánatot. Molnár azt az utat választotta, ami leginkább a charme-ja volt: darabot írt Vészi Margitnak. Ez lett a Liliom.
Nagymester Vígjáték 105 perc 2 felvonásban Fergeteges, csupa szív történet, parádés szereposztással és élőzenével a Karinthyban.
Stephen King regénye alapján 18+ Thriller 130 perc 2 felvonásban
Citrom citrom citrom citrom citrom 14+ Vígjáték 90 perc 1 felvonásban
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.