„A „Szent Johanna” nem sorolható be egykönnyen a hagyományos műfaji kategóriákba. Főhőse kétségtelenül az új kor egyik legtisztább tragikus hőse, története a „koránjött új” tragédiájának típusa. Bernard Shaw Johanna alakjában a forradalmárt ábrázolja, aki vét a korabeli meggyőződés, erkölcs és jogi rend ellen.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2013. május 18. szombat, 19:00
Szent Johanna - Szatirikus tragédia
„A „Szent Johanna” nem sorolható be egykönnyen a hagyományos műfaji kategóriákba. Főhőse kétségtelenül az új kor egyik legtisztább tragikus hőse, története a „koránjött új” tragédiájának típusa. Bernard Shaw Johanna alakjában a forradalmárt ábrázolja, aki vét a korabeli meggyőződés, erkölcs és jogi rend ellen.
Témája valóban sajátos ellentmondást rejt magában, azt, hogy a tragikus hős, szinte teljesen magában áll, környezete nem képes felemelkedni a tragikai hangvételhez szükséges magaslatra. Shaw azt mondja, hogy az istenek nevetnek itt a gyilkosokon és ezt a nevetést is tolmácsolni kell. Ezért ábrázolja szatirikus módszerrel alakjainak nagy részét. Így áll elő az a helyzet, hogy Shaw drámájában a metszően ironikus nevetés a legmagasabb fokú tragikai pátosz lenyűgöző hatásával váltakozik. Tragédia hát a „Szent Johanna”, vagy melodráma, aminek a korabeli kritika minősítette? Ha figyelmesebben megnézzük a szatirikus ábrázolás funkcióját Shaw drámájában azt kell látnunk, hogy igen is tragédia. E tragédia azonban sajátos módon, a szatirikus ábrázolási elemeken keresztül valósul meg.”
Mészáros István hajdani kritikájából
G. B. Shaw műve a Szent Johanna a hit erejéről szól. A független, a belülről, a felismert igazság erejéből táplálkozó hit tragikus diadaláról.
Széttekintünk a világban, szűkebb, tágabb környezetünkben, és letaglóz a hit hiánya. A hit nélküli lét, a nihilizmus apoteózisát éljük.
Shaw műve, világítótorony fényeként hasít a sötétségbe. Ezért jelent ma hatalmas és rendkívüli kihívást színésznek, rendezőnek, nézőnek, mint érintett közeg tagjainak e világítótorony közös megépítése az egri színpadon.
Blaskó Balázs
rendező
Molnár Ferenc nehéz ember volt. Fordítva élt: nappal többnyire aludt, későn kelt, napközben élte az írók bohém életét és főleg éjjel alkotott. A „bohém” akkor sokmindent jelentett: az írótársakkal közös kávéházazást éppúgy, mint a rajongást nők iránt. Akik olykor a múzsáik voltak, máskor szeretőik. Ritkán házasságig fajult. És ezek a rajongások mélységekkel is jártak együtt: nem mindig bántak úriemberhez méltón hölgyeikkel. Ez rá is igaz volt. Mindenki habitusához mérten kért aztán bocsánatot. Molnár azt az utat választotta, ami leginkább a charme-ja volt: darabot írt Vészi Margitnak. Ez lett a Liliom.
Stephen King regénye alapján 18+ Thriller 130 perc 2 felvonásban
Nagymester Vígjáték 105 perc 2 felvonásban Fergeteges, csupa szív történet, parádés szereposztással és élőzenével a Karinthyban.
Citrom citrom citrom citrom citrom 14+ Vígjáték 90 perc 1 felvonásban
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
