Hogyan lehet megítélni a másik embert? És önmagunkat? Jogunk van-e véleményt formálni a másikról anélkül, hogy ismernénk azt az arcát, melyet nem maszkként visel? Létezik-e a maszktalanság állapota? Hogyan ítélünk meg egy embert, ha azt sem tudjuk biztosan, hogy az ítéletet mi magunk hoztuk, vagy csak az egyik maszk, melyet épp magunkra vettünk az ítélet kimondásakor?
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 26. csütörtök, 18:00
Az utolsó három felvonás két szünettel.
Szereplők:
Domokos Zsolt
Borsányi Dániel
Gyöngy Zsuzsa
Horváth Szabolcs m.v.
Király Dániel
Piti Emőke
Törő Gergely Zsolt m. v.
Rendező és dramaturg:
Benkó Bence
Fábián Péter
(Egy előadás két részletben, két egymást követő napon)
Molnár Ferenc nehéz ember volt. Fordítva élt: nappal többnyire aludt, későn kelt, napközben élte az írók bohém életét és főleg éjjel alkotott. A „bohém” akkor sokmindent jelentett: az írótársakkal közös kávéházazást éppúgy, mint a rajongást nők iránt. Akik olykor a múzsáik voltak, máskor szeretőik. Ritkán házasságig fajult. És ezek a rajongások mélységekkel is jártak együtt: nem mindig bántak úriemberhez méltón hölgyeikkel. Ez rá is igaz volt. Mindenki habitusához mérten kért aztán bocsánatot. Molnár azt az utat választotta, ami leginkább a charme-ja volt: darabot írt Vészi Margitnak.
Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
